A blogger neve: "ádáz próféta"

Ezt érdemes továbbküldeni minél több embernek! Tökéletesen összefoglalja a lényeget. Ha nem megyünk választani, az is egy választás!

2014. április 2. 7:50 Géczy Gábor írta:

MOLNÁR V. JÓSKA BÁCSI NAGYON BETEG...

Kérünk mindenkit, aki szereti, tiszteli idős mesterünket imádkozzanak érte! Tüdőgyulladást kapott és a hírek szerint nagyon rosszul van...

Imádkozzunk együtt, hogy a mindannyiunk által szeretett Jóska bácsi még sokáig velünk lehessen!

A Népi Gyógyászok minden egész órakor mondanak egy fohászt, kérnek áldást öreg mesterünkre. Aki teheti, kérjük, csatlakozzon egy rövid áldással, imával, legjobb tudása és hite szerint!

Kérem, hogy minél több embert vonjatok be ebbe a közös fohászkodásba!

Ma egy éve jelent meg Autokrácia című rövidfilmünk.

Az évforduló alkalmából most nyilvánossá teszem a júniusi Gondolatvarázs címet viselő esten a film levetítését követően folytatott beszélgetést, melyen magam is részt vettem.

Első rész

Második rész

Idén is "megrendezésre" kerül a Fénylánc.

Csak Géczy Gábor oldalán már 220 FÉNY pont jelentkezett a Kárpát-hazából és szerte a világból, a valóságban ennél sokkal többen, több helyen leszünk.

Aki teheti, csatlakozzon, gyújtson fényt valahol, és ha másokat is szívesen invitálna fény-regölésére, jelölje magát a térképen, megadva elérhetőségét.

Aki panaszkodik, az ördöghöz imádkozik! Nem síránkozni kell, hanem megteremteni a jövőt, akarattal, képekkel, szavakkal, tettekkel!

Ahogy ígértem, a hamis pénzzel kapcsolatos bejegyzés következik. Az ide vonatkozó BTK paragrafus száma 389§.

Először is nézzük a jogi hátteret!

Bűncselekmény-e egy húszezrest otthon játékból lefénymásolni? - Nem, a törvény az "elkövető" szándékát is vizsgálja, azt mondja, "Aki pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít" - tehát ha nem áll szándékunkban a másolatot forgalomba hozni, akkor nem követünk el semmit, az így készült pénzt nem is hamis pénznek, hanem pénzutánzatnak nevezik. A Nemzeti Bankról Szóló 1991. évi CX. tv az ilyen pénzutánzatokra bejelentési kötelezettséget ír elő, ennek elmulasztása szabálysértés.

Bűncselekmény-e hamis pénzt birtokolni? - Nem, a BTK nem rendelkezik a hamis pénz birtokásáról, tárolásáról. A fent említett 1991. CX. tv. erre is bejelentési kötelezettséget ír elő, tehát megint szabálysértésről van szó.

Bűncselekmény-e tévedésből valódiként elfogadott hamis pénzt "elsütni", továbbadni? - Akkor nem, ha nem tudjuk róla, hogy hamis. A BTK 20. § szerint "Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott." Ha tudjuk, hogy hamis, akkor büntethető, de ezt "jogszerűen szerzett hamis pénz forgalombahozatalának vétsége" néven nevezik, és sokkal enyhébb bűncselekmény, mint a pénzhamisítás. A régi BTK külön paragrafust tartalmazott erre, ami egy évig terjedő szabadságvesztésben, közérdekű munkában vagy pénzbüntetésben határozta meg az ilyen cselekmény jogkövetkezményeit. Az új BTK sokkal ködösebb, azt mondja: "Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki valódiként jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított, kisebb vagy azt el nem érő értékű pénzt forgalomba hoz." Ez jelenthet egy ejnye-bejnyét, a különbség csak az, hogy az egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekmény elévülési ideje egy év, míg a 2-8 évig terjedőé 8 év (az adható maximum, minden esetben). Ha a hamis pénzről megszerzésekor tudtuk, hogy hamis, és eleve forgalombahozatal céljából szereztük meg, akkor ugyanolyan mértékben vagyunk büntethetőek, mint maga a hamisítvány előállítója.

Legfelsőbb bírósági határozat sok éve kimondta, hogy a hamisítvány minősége nem mérvadó, tehát egy fekete-fehér fénymásolat vagy egy gazdálkodj okosan-játékpénz is ugyanolyan hamis pénznek számít forgalomba hozatal kísérlete esetén, mint a legmeggyőzőbb hamisítvány.

Magyarországon viszonylag ritkán botlunk hamis pénzbe, de gondolom, más országokban is - a bankjegyeket megtervező szakemberek nyilván gondoskodnak arról, hogy csak jelentős beruházással legyen lehetséges előállítani az eredetiséget igazoló jeleket. Ahogy a lakosság kezébe egyre fejlettebb technikai eszközök kerülnek (számítógép, scanner, lézernyomtató), úgy alkalmaznak egyre fejlettebb másolás, hamisítás elleni védelmet is. Emlékezzük, húsz évvel ezelőtt a bartókos ezresben még vízjel sem volt, a fénymásolás elleni védelem egyes kiadványokban pedig egy színes háttérminta volt...

A legalapvetőbb védelem a lézernyomtatós hamisítás ellen, hogy a nyomdában a nagy tételbeni sokszorosítás alapvetően teljesen más elven történik, mint a házi nyomtatás. A lézernyomtatók az összes létező színt CMYK rendszerben keverik ki, vagyis úgy, hogy az adott pixelre jutó papírfelület meghatározott százalékát festik be (ditherelés) enciánkék, bíbor, sárga és fekete festékkel (az utóbbi az előző három keverésével létrehozható, a fekete festék - K - csak gazdaságossági okból került bevezetésre). A nyomdában ezzel szemben ún. pantone-színeket is használnak, vagyis "direkt színeket" (elefántcsont, türkizkék, mimóza, smaragdzöld, jégkék, fegyverszürke, stb.) A bankjegyeket szándékosan olyan színekkel nyomtatják, amelyeket a CMYK nehezen tud utánozni, a ditherelés miatt a nyomat a spirográf-minta (köznyelvben Guilloché-minta, a finom, tekergő hálózat) egyes pontjain szemcsésnek fog látszani. (Hogy hol, az a nyomat felbontásától - DPI - függ, de valahol mindenképp.) Tehát ha a bankjegy szemcsésnek vagy nem megfelelő színűnek látszik, kapásból gyanakodni kell, hogy hamis, és ha az azt átadó személy sietve megjegyzi, hogy "biztos kimosták", már szinte biztos is, hogy nem kimosták, hanem hamis, amit az illető nagyon jól tud.

A forint bankjegyek bal felső sarkában (írás oldalról nézve, továbbiakban is) egy olyan spirográf látszik (rozetta), amelynek közepén az MNB betűket olvashatjuk ki. Ennek jelentősége a 600 (1200, stb.) DPI-s lézernyomtatók és még nagyobb felbontású scannerek korában elég kicsi, pontosan reprodukálható.

Szintén pontosan reprodukálható a jobb felső sarokban látható "átnézőjel" (más terminológia szerint "illeszkedőjel"), az a kis négyzet, benne furcsa macskakörmökkel, amelyen, hogyha átnézünk (innen az elnevezés) egy H betűt láthatunk, feltéve, hogy a fej- és írás oldalak tökéletesen fedik egymást.

Az értékjelzés környékén látható egy függőleges, sötét csík átnézéskor, ebben nagyon pici betűkkel a MAGYAR NEMZETI BANK felirat ismétlődik. Ez házilag nem állítható elő, ami persze nem jelenti, hogy az ezt tartalmazó bankjegy nincs meghamisítva (lásd később).

A legszembetűnőbb másolás elleni védelem a hologramhatású csík, amely attól függően, hogy hogyan tartjuk, az MNB betűket vagy a magyar állam címerét formázza. A csík mellett szintén hologramhatással csillog az értékjelzés!

Az árnyalatos vízjel a bankjegy jobb szélén a bankjegyen található történelmi személyiség képét formázza, tükrözve. Tényleg, megfigyeltétek, hogy a régi bankjegyeken még voltak művészek is (Petőfi, Ady, Bartók), az újakon viszont már nincsenek? Hm...

UV fény alatt a vízjel "mögött" megjelenik egy ábra, amely címlet-specifikus. Ennél is fontosabb, hogy UV alatt a bankjegy sorszáma narancs színben fluoreszkál! Apró fémszálak is vannak a papírba "szőve", ezek szintén világítanak UV alatt.

Ezeken kívül a bankjegyeken vannak titkos jelzések is, például a gépi azonosító jelek, amelyek az automaták számára jelzik a bankjegy valódiságát.

A Magyarországon forgalomba kerülő bankjegyhamisítványok minősége erősen változó, a gagyi fénymásolattól a meggyőző pénzutánzatig, amely a felületes szemlélőt UV alatt is becsapja. Ez utóbbi úgy készül, hogy egy 2000 Ft-os bankjegyből vegyi úton kimossák a festéket, így üres pénzpapírhoz jutnak, amelyen ott van a hologramhatású csík, közepe táján a MAGYAR NEMZETI BANK feliratú csík, benne vannak a kis UV-zó fémszálak, tapintásra is pénznek tűnik, stb. (Nyomtatópapír tapintását is lehet a pénzéhez közelíteni, hogy hogyan, azt inkább nem írom meg, nem akarok tippeket adni senkinek. De előfordulhat, hogy egyszerű fénymásolat is valamennyire papírszerű tapintású.) Erre az üres papírra rányomtatják a 20 000 Ft-os képét. A vízjelet eltüntetni nem tudják, ezért egy csellel kiegészítik Bethlen képét, hogy Deáké nagyrészt átfedje (lásd a képen). A 2000 ft-os értékjelzést nyomtatás előtt lekaparják a hologramhatású sáv mellől, és helyére fehérrel nyomtatnak 20 000 ft-os értékjelzést. Az ilyen "profi" hamisítványt tehát úgy ismerhetjük fel egyetlen pillantással, hogy az értékjelzés nem csillog hologramhatással, vagy nem a megfelelő címlet van odaírva! Én minden alkalommal, mikor nagyobb címletet kapok, ezt nézem meg. UV-jelzésén az ilyen hamis húszezresnek nem az esernyős alakok lesznek, hanem a kardot tartó kéz, tehát benne marad a kétezresé - a sorozatszám pedig nem fluoreszkál.

(A bejegyzés szerzője nem jogász, a bejegyzésben található jogi ismeretek a szerző legjobb tudása szerint helytállóak, de nem tekintendőek jogi tanácsadásnak.)

Korábban már volt egy "BKV-hekkes" bejegyzés, most már irányból közelítem meg a témát, mivel láthatóan ezt a sportot mások is űzik. Már korábban is olvashattuk a BKV-figyelőn, meg itt-ott, hogy gyanútlan emberek hamis bérletekkel "buktak le", amelyeket azonban a BKV saját pénztáraiban vásároltak. A napokban a Tolvajkergetők is egy hasonló esetről számoltak be. Egyrészt aluljárókban lébecoló cigányok elkéregetik a lejárt bérleteket gyanútlan emberektől, másrészt az ellenőrök között is akadnak ilyen gyűjtőszenvedéllyel bíró személyek. Persze nem a falra akarják kirakni a lejárt bérletet, bekeretezve, hanem (a Tolvajkergetők elmondása szerint) nátrium-hidroxiddal lemossák az érvényesség dátumát. Ezt én mindenképpen ki fogom próbálni, nem csalási szándékkal, csak egyszerű kíváncsiságból. A NaOH egyébként egy háztartási csodaszer, mindenképpen érdemes belőle beszerezni (2000 ft körül van kilója), a "hideg zsíroldó" drága csodaszerek ugyanis pár százalék nátrium-hidroxidot tartalmaznak, tehát ugyanilyen hatást elérhetünk, ha egy csapott evőkanál NaOH-t oldunk fel vízben. (Vigyázat, a víz forrni fog, mikor a vegyszer feloldódik benne! Műanyag edényt megolvaszthat!) A lábosokat pl. vadonatúj-kinézetűre lehet áztatni vele 24 óra alatt, ahelyett, hogy súrolószerrel rongálnánk, vékonyítanánk a zománcot vagy pláne a teflont! (A NaOH vizes oldata maró hatású lúg, ha az ember bőrével érintkezésbe lép, azonnal szappanos vízzel alaposan le kell mosni a kémiai égés elkerülésére. A lúg nem mar azonnal, mint a sav, de mire érezni kezdjük - egy-két perc -, már késő.)

Na szóval, a bérletekre visszatérve, a lemosott szelvény a "beavatott" pénztároshoz kerül, aki "pult alól" eladja egy gyanútlan vásárlónak. Fő célpontjuk az idősebb emberek, mivel rosszabb a látásuk, és nem veszik észre, hogy a szelvény hibás. A lúg ugyanis lemossa a rubrikákban látható halvány, csíkos hátteret. Lefogadnám, hogy szándékosan így van megtervezve a szelvény, hogy lehetőséget adjanak a visszaélésre, tehát nagyszabású szervezett bűnözői csoport van a háttérben. Aztán, amikor az ellenőr (aki nincs is feltétlenül beavatva a dologba) észreveszi, hogy a szelvénnyel visszaéltek, kész a baj. A következőket tehetjük ennek elkerülése érdekében:

- Kérjünk ÁFÁ-s számlát a bérletről, és hordjuk a bérlettel együtt! A BKK általános szerződési feltételei között szerepel, hogy a szelvényt kérésre át kell adni az ellenőrnek, illetve hogy az ellenőr visszaélés gyanúja esetén jogosult a szelvényt bevonni - azonban ez az önként magunknál hordott számlára nem vonatkozik! Azt semmiképpen ne adjuk az ellenőr kezébe, mutassuk meg neki, de tartsuk magunknál a rendőrök kiérkezéséig, és nekik adjuk oda!

- Figyeljünk oda, hogy a pénztáros tömbből tépje ki a bérletünket, ne egy pult szélén kallódó szelvényt adjon!

- Győződjünk meg arról, hogy az igazolványszám- és a dátum-mezők háttere sértetlen!

- A MÁV-jegypénztárakban is kapható BKV-havibérlet, ezt a szemünk előtt nyomtatja ki a pénztáros. (Számlát ilyenkor is érdemes kérni.) Arról nincs információ, hogy egyetlen MÁV-pénztáros is részt venne ebben a szervezett csalásban.

Figyelmeztessük budapesti családtagjainkat, ismerőseinket (főleg az 50 év felettieket) erre a veszélyre (pl. ennek a bejegyzésnek a linkelésével - http://marioatreides.blogol.hu/read?perm=4087222)!

Az UV-lámpa hordása szintén jó ötlet, és filléres eszköz. A bérlet megvásárlásáról "csípőből" videófelvételt is lehet készíteni - ezen a pénztáros arca is rögzítésre kerül!

Ha a pénztáros hamis szelvényt akar ránk sózni, azt ne csak visszautasítsuk, hanem hívjunk rendőrt! Szintén hívjunk rendőrt, ha ellenőr vagy más személy kéri el lejárt bérletünket (és ne adjuk oda, mert valaki nagyot fog vele szívni). A rendőrök nem biztos, hogy ilyenkor hajlandóak lesznek intézkedni, de ha ellenőr az illető, a nevét és az azonosítószámát jegyezzük fel, és küldjük el e-mailben a BKK-nak és a rendőrségnek (és a Tolvajkergetőknek) az eset leírásával.

A héten a következő bejegyzés (talán holnap) a hamis pénzről fog szólni, maradjatok a képernyő előtt!

SZERK: Az 1-es villamoson cigányok árulják a lemosott bérleteket, elég rámenősen tukmálják, senki ne vegyen tőlük! Ha vagytok legalább annyian, mint ők (én 2-vel találkoztam), hívjátok ki a rendőrséget és tartsátok vissza őket!

A héten improvizáltam egy vacsorát, már nem is tudom, hányadik saját fejlesztésű receptem, de ezt most megosztom.

3 tojást elválasztunk, a fehérjéhez egy csapott evőkanál lisztet keverünk csomómentesen, sózzuk, majd megsütjük úgy, mintha tükörtojás lenne (meg lehet fordítani, hogy gyorsan kész legyen), de egy pár cseppnyi nyersanyagot meghagyunk. A kész "lepényt" megkenjük vajjal, reszelünk rá füstölt sajtot, megszórjuk pirospaprikával. A sárgájához ütünk még 1-2 tojást, adunk hozzá tejfölt, petrezselymet, fokhagymát, kakukkfüvet (a kakukkfű egyébként is "sztenderd" fűszer a tojáshoz, sokan nem tudják, de gyakorlatilag minden tojásos ételt fel lehet dobni vele - tojásos galuska, rántotta, tojásleves, stb.), sót és jó sok borsot, majd megsütjük kocsonyás rántottának, aztán rátesszük a "lepényre", megtöltjük vele úgy, mintha palacsinta lenne, és a tekercset "lezárjuk" a félretett lisztes fehérjével, visszadobjuk egy percre a serpenyőbe, hogy a "pecsét" megszilárduljon, meg kicsit megpiruljon a külseje, a belseje pedig teljesen megszilárduljon, a sajt megolvadjon, stb. Ha kész, ketté lehet vágni, két embernek elég vacsorára.

Az állam megpróbálja visszaszorítani a dohányzást.

Megpróbálja. Na persze. Hatalmában állna betiltani a dohánytermékek használatát, forgalmazását és előállítását az országban, de nem teszi. Helyette látszatintézkedéseket tesz. Az egyetlen, valóban értelmes ötlet, amit keresztülvittek, a dohányreklámok betiltása. De itt van például a dohányzás kitiltása a szórakozóhelyekről. Az elvi probléma: ha én vendégül látok egy másik embert, a lakásomban vagy akár az éttermemben, tökmindegy, de az államnak miért kell beleugatnia abba, hogy én mit engedek neki és mit nem? Itt megint az a marxista irányelv érvényesül, hogy az államnak az élet minden területére be kell avatkoznia, mindent szabályoznia kell, mindent irányítania kell és kézben tartania. Ha valóban tenni akarnak valamit a dohányzás csökkentésére, első lépésben szüntessék meg az iskolákban dohányzás megelőzési program címszó alatt folyó dohányreklámozást. (Az ugyanilyen típusú drogreklámokról nem is beszélve.) Bár az olyan rajzfilmeket rég letiltották a tévék képernyőjéről, ahol egy pozitív szereplőt látunk dohányozni, azért az általános iskolákban leporolnak és levetítenek egyet, oktató jelleggel...

A fenti intézkedés egyébként nem sokkal azután történt, hogy az e-cigi terjedni kezdett, tehát elég erős az érzésem, hogy ennek a promóciója keretén belül szüntették meg a szórakozóhelyeken való dohányzást, emberek tízezreinek éjszakai nyugalmát tönkretéve minden pénteken-szombaton. (Persze a szórakozóhely előtt is tilos a dohányzás, hogy a tulaj/pincér/pultos/DJ a dohányosokat a sarokra küldje ki, hogy lehetőleg mindjárt két utcát ordibáljanak fel részegen...)

Aminek az oka viszont mindenki előtt rejtély, a Nemzeti Dohánybolt fogalmának létrehozása. Nyilván azon kívül, hogy bizonyos köröket előnyhöz akartak juttatni. Ezek a boltok kb. ugyanannyira nemzeti vagy magyar égisz alattiak, mint a Hungaroring. (Péntek reggel voltam kint, épp csak odautaztam meg vissza, de magyar szót nemigen hallottam a "Hungaro"-ring felé haladó tömegben, illetve a csóróbbakat odaszállító shuttle járaton - magyar neve nincs is -, a jegyárakat pedig fel sem tüntetik forintban.)

Ami viszont a legizgalmasabb a dologban, ami miatt írni kezdtem, aminek az oka nyilvánvaló a számomra: hogy a boltok közül egyikbe sem lehet belátni! Nyilván törvényi előírás van rá. Az ajtóra pedig rendre kiírják: kiskorú személy az üzletben felnőtt kíséretében sem tartózkodhat. Ennek pedig az egyértelmű célja a dohányás misztériumának növelése a gyerekek, főleg a kiskamaszok előtt, hogy aztán annál nagyobb eséllyel bukjanak rá a dologra, mihelyt megtehetik. Mondjuk úgy 16 éves kor körül, mikor már nem rúgják ki őket a boltból úgy, hogy éhen halnak a levegőben, mert kis-nagy jóindulattal elhihető, hogy már éppen 18 évesek. Merthogy a Nemzeti Pirosfehérzöldkarikás Dohányboltok is üzleti vállalkozások, tehát nem érdekük betartani a törvényt és korlátozni eladásaikat a 18 éven felüliekre.

(Már eleve, ez az állami kategorizálás is röhelyes, hogy a 18. születésnapja előtti utolsó nap estéjén az ember még kis takony, akit állambácsinak az élet minden területén mindentől meg kell védeni (mindentől = önmagától, leginkábbis), jogi értelemben pedig gyakorlatilag a szülei végtagja - másnap reggeltől viszont már teljes jogú állampolgár, aki az élet minden területén felelős döntést tud hozni. De erről talán máskor.)