Rájöttem, hol van ennek a problémának a gyökere. Az ipari és mezőgazdasági termelés nagyüzemivé válásával az önellátó, magának és nem másnak dolgozó, paraszti-polgári földműves és iparos rétegből kivált (kizüllött) a proletárréteg. Kiszakadt a természetes hagyományőrzés végtelen láncolatából, ahol a szülő a mesterséggel együtt adta át kora gyermekkorban a hagyomány minden elemét. Így a proletár nem csak anyagilag, de szellemileg is földönfutó, nem csak javaiban, de szellemileg sem képes az önellátásra, ezért is van szüksége az állandó ellátmányra a prolitápból. (Nem véletlen, hogy a nemzeteket nemteleníteni kívánó kommunista diktatúra ezt az embertípust dicsőítette és helyezte mindenek fölé.)
Míg korábban a tanintézetek a polgárok és nemesek fiainak művelésére, világnézetük bővítésére szolgáltak, a proletárnak feltalálták az általános iskolát: az egyen-tápot, a világnézet szűken tartásának intézetét, a fegyelem erejét értelmetlen robotlétté silányító "fegyelmi" rendszerrel, ahol az önálló gondolkodásnak helye nincs.
Ebben az új rendszerben kontraszt képződött a tanultabb polgári-nemesi-katonai-papi rétegek és a proletárság között. Az előbbi több nyelvet beszélt magas szinten, az utóbbinak erre még nem volt szüksége. S így jött létre az az állapot, hogy az idegen szó a proletár számára valami magasabb rendűt, "menőt" jelentett, mellyel a polgárlétet tudta majmolni - bár németül nem tudott, de magyar beszédét a ráragadt német szavakkal tűzdelte meg, s ettől, úgy érezte, műveltebbnek tűnik. Így alakult ki az a ma is működő társadalmi kényszerképzet, hogy az idegen szó használata "menő". Aki legalább egy idegen nyelven magas szinten beszél, annak az idegen szó használata természetes, semmi rendkívüli vagy felemelő nincs benne, s eszébe sem jutna az idegen nyelvet anyanyelvével keverni.
Természetesen ebből következik az is, hogy ha mindannyian megtanulnánk cigányul, automatikusan elkezdenénk magyar beszédünkből kiszűrni a cigány szavakat, mert felismernénk, hogy az máshova való, egy másik nyelvtani szerkezetbe, egy másik észjárás rendszerébe. Nyilván ezt a megoldást azért nem javasolnám. :)
Sajnos további probléma, hogy a proletárléten belül törvényszerűen képződik egy legleszakadtabb réteg, egy söpredék, akik gyakran érintkeznek a cigányokkal és részben hozzájuk hasonló életmódot folytatnak. Ők azok, akik a leghatékonyabban be tudják pumpálni a cigány szavakat a nyelvbe, pláne, hogy a cigányokhoz hasonlóan ők is hajlamosak lesznek a "rajkodásra", magukat próbálni többnek mutatni, mint amik.
Míg korábban a tanintézetek a polgárok és nemesek fiainak művelésére, világnézetük bővítésére szolgáltak, a proletárnak feltalálták az általános iskolát: az egyen-tápot, a világnézet szűken tartásának intézetét, a fegyelem erejét értelmetlen robotlétté silányító "fegyelmi" rendszerrel, ahol az önálló gondolkodásnak helye nincs.
Ebben az új rendszerben kontraszt képződött a tanultabb polgári-nemesi-katonai-papi rétegek és a proletárság között. Az előbbi több nyelvet beszélt magas szinten, az utóbbinak erre még nem volt szüksége. S így jött létre az az állapot, hogy az idegen szó a proletár számára valami magasabb rendűt, "menőt" jelentett, mellyel a polgárlétet tudta majmolni - bár németül nem tudott, de magyar beszédét a ráragadt német szavakkal tűzdelte meg, s ettől, úgy érezte, műveltebbnek tűnik. Így alakult ki az a ma is működő társadalmi kényszerképzet, hogy az idegen szó használata "menő". Aki legalább egy idegen nyelven magas szinten beszél, annak az idegen szó használata természetes, semmi rendkívüli vagy felemelő nincs benne, s eszébe sem jutna az idegen nyelvet anyanyelvével keverni.
Természetesen ebből következik az is, hogy ha mindannyian megtanulnánk cigányul, automatikusan elkezdenénk magyar beszédünkből kiszűrni a cigány szavakat, mert felismernénk, hogy az máshova való, egy másik nyelvtani szerkezetbe, egy másik észjárás rendszerébe. Nyilván ezt a megoldást azért nem javasolnám. :)
Sajnos további probléma, hogy a proletárléten belül törvényszerűen képződik egy legleszakadtabb réteg, egy söpredék, akik gyakran érintkeznek a cigányokkal és részben hozzájuk hasonló életmódot folytatnak. Ők azok, akik a leghatékonyabban be tudják pumpálni a cigány szavakat a nyelvbe, pláne, hogy a cigányokhoz hasonlóan ők is hajlamosak lesznek a "rajkodásra", magukat próbálni többnek mutatni, mint amik.
