Most egy kicsit 2012 Blogos cikk következik. Olvasom a zsidely cikkjét a 4K őrületről, és egyszer csak eszembe jut: lehet, hogy a válaszidő fejlesztésének van hátsó célja is? Egyébként általában nem szoktam őket olvasni, de a mozgóképpel kapcsolatos technikai fejlesztések érdekelnek.

Szóval: mi egyáltalán a válaszidő? A válaszidő legkönnyebben a villanykörténél figyelhető meg. A kapcsoló segítségével belevezetjük az áramot az izzóba, amitől az felizzik, no nem azonnal, hanem szemmel láthatóan kell egy pillanat neki, amíg eléri a teljes üzemi fényerejét (valójában 10 perc kell neki, míg a végső színképe kialakul, de ez most mindegy), vagyis válaszideje van. A folyadékkristályos (LCD) képernyőknek is van válaszideje, vagyis amikor elektronikusan jelezzük egy képpontnak, hogy légyszi válts át most már tök feketéből tök fehérbe, akkor idő kell neki, amíg az áram hatására kémiailag átalakul, és megváltozik a fényvezető tulajdonsága. Öreg motorosoknak ezt nem is kell mondani: a Gameboyon annak idején rendesen kenődött a kép a Super Mario Land közben, mert az STN technológiának megvoltak a határai, a válaszideje túl nagy volt, és egy határnál nem tudták tovább csökkenteni.

Aztán jött a filmtranzisztoros képernyő (TFT), és elbúcsúztunk a kenődéstől, 12 ezredmásodperc válaszidő már élvezhető videómegjelenítést ad, legyen szó filmről vagy játékprogramról, 8 ms-tól kezdve pedig gyakorlatilag teljesen érzékelhetetlenné válik a néző számára, hogy egyáltalán létezik olyan, hogy válaszidő. Akkor miért csökkentik tovább?

Nos, először is, mi az a tachytoscope? Az egy nagyon egyszerű készülék, amit tudat alatti programozásra találtak ki. Aki látta a Harcosok Klubját, ott Tyler Durdan mozigépészként dolgozott, és egyetlen képkocka erejéig egy férfi nemzőszervet csempészett a gyerekek rajzfilmjébe. “Nem tudják, hogy látták, de látták.” Ami ugye kiszivárogtatás a gyerekfilmek rejtett tartalmaival kapcsolatban, noha a valóságban nem a gépészek a bűnösök, hanem maga a gyártó, és nem képkockákat csempésznek be, hanem más módszereket alkalmaznak.

A valóságban ugyanis, a közhiedelemmel ellentétben, ez a módszer nem így működik. A mozi 24 képkocka/másodperc megjelenítési idejénél az emberi agynak bőven van ideje, hogy tudatosan észlelje a bevágott képkockát. A Fight Clubban 4 képkockát módosítottak úgy, hogy Tyler Durdan felvillanjon rajta, észre is vettem mind a négyet, igaz, nem azonnal. Akkor mit mondjuk egy nem retusált, hanem teljesen eltérő tartalmú képkockáról? Bárki kipróbálhatja a legegyszerűbb videószerkesztő szoftverrel, akár a Windows Movie Maker is elég. Saját kísérleteim szerint még 40 fps-nél is határozottan észlelhető a felvillanó alak.

Erre a problémára kínál megoldást a Tachytoscope, ami gyakorlatilag egy diavetítő egy gyors zárszerkezettel. Ahogy egy fényképezőgép is képes 1/1000-es expozícióra, ugyanúgy a Tachytoscope segítségével könnyedén felvillanthatunk a vásznon 1 ezredmásodpercre egy képet. Ez már túl rövid ahhoz, hogy az ember tudatosan észlelje – viszont a tudatalatti felveszi a képet. Amikor a ’70-es években feltalálták ezt a készüléket, mozik közönségén tesztelték a tudtuk és beleegyezésük nélkül, a büfében is kapható termékeket reklámozva a felvillanó képekkel, jelentős, egyértelműen kimutatható növekedést okozva az adott termék forgalmában.

És itt találkozik a két téma egymással, ugyanis egy 1 ms válaszidejű képernyő már képes arra, hogy tachytoszkópos üzenetet villantson fel nekünk. Az üzenet lehet beprogramozva magába a készülékbe, de lehet akár valamilyen, nagyon magas frekvenciájú kódolt adás is. Lehet, hogy ezért fektettek olyan nagy hangsúlyt a képernyők válaszidejének javítására 8 ezredmásodpercen túl is?

Apropó: azt, hogy homokórázódás van folyamatban, miért egy kaszás mókus jelzi az indexen?

szerk: ja igen, a 4K-ról is akartam írni pár szót. Nem újdonság, csak a tévé terén az. A DCI szabvány már sok évvel ezelőtt bevezette a 4K formátumot, csak ott 4096x2160 a felbontás. Pont olyan lényeges az eltérés, mint a 2K (2048) meg a FullHD (1920) között, csak hogy véletlenül se legyen kompatibilis a mozi meg a tévé... A 4K formátumot Hollywoodban már jó egy évtizede használják digitális intermediálásra, illetve digitális mastering esetében. Vagyis a filmek mind 4K formátumban vannak, tehát ha ez a technológia elterjed, azonnal minden újabb film ki tud majd jönni 4K formátumban. (Nyilván a régebbieket szkennelni kell – de lehet, hogy már kifejlesztették vagy időközben kifejlesztik a 4K telecinét is.)