Vasárnap robbant a bomba: Mark Zacharoff, a Cru$Her alapítója bejegyzést tett közzé 3Dlogján. Teljes alakos volt a videó: lábán tízsoros katonai bakancs, harisnya, fölötte miniszoknya, felsőtestén zakó, blúz és csokornyakkendő, arca kisminkelve, kopasz fején baseball-sapka. És rövid beszédet mondott. Az üzenet magáért beszélt: a Cru$Her közössége kiáll a Femnekekk mellett. A Fél- és Másneműek Kirekesztése Ellen Küzdők Közösségének köszönhetően mostantól a tagok adatlapjain nem lenyíló listából lehet kiválasztani a nemet a Férfi/Nő/Transznemű/Bizonytalan sablonos opciói közül. Szabadon kitölthető szövegbeviteli mező került a helyére!
Hétfőn kinevezték az új iskolaigazgatót, Dr. Futót. Menesztett elődjének bűne az volt, hogy ragaszkodott a fiúk és lányok külön testnevelés-órájának elavult szokásához. Dr. Futó bevezette az integrált testnevelést. A fiúk ujjongtak. A lányok nem annyira. Dr. Futó pedig megszüntette a „tanári WC” poroszos intézményét is. A korábbi mellékhelyiség használati joga mostantól a fél- és másnemű diákokat illette. A mellékhelyiséget azonnal használatba is vették az eddig rejtőzködve, önmegtagadásban élő fél- és másneműek – nomeg a kíváncsi újak.
Keddre meg is alakult a kupaktanács. A mellékhelyiség a fél- és másneműek jelképes találkozóhelyévé vált, aféle XXI. századi Stonewallá. Vezéregyéniség is hamar került: Sanyi, aki eredetileg Rita volt, kezdett szónokolni:
- Nagy és fontos győzelem, hogy a Cru$Heren elismertek minket, de ne bízzuk el magunkat. A közösségi média még nem a törvényhozás! Tovább kell harcolnunk, hogy elismerjék a fél- és másneműeket, hogy többé ne különböztessenek meg minket!
Többen fellelkesedtek.
- Mi legyen a következő lépés? – kérdezték.
Néhány idétlen javaslat után Sanyi bejelentette:
- Tüntetést szervezünk az iskolaudvarra a Femnekekk Gimnáziumi Alapszervezetének nevében.
- Miért, van alapszervezetünk? – kérdezte egy csúnyácska lány, aki aszexuális fiúnak vallotta magát félénkségében.
- Van! Ezennel megalapítottuk! – kiáltotta Sanyi, aki eredetileg Rita volt. – Szóval, jelezzük az igazgató úrnak, hogy holnap délután...
- Lányok! – szólt közbe Melinda, aki eredetileg István volt. Majd zavartan hozzátette: - Akarom mondani fiúk. Ha már így egy célért akarunk küzdeni, nem kéne jobban megismernünk egymást?
Azzal egyenesen Sanyi szemébe nézett. Úgy, hogy Sanyi elpirult.
- Jó ötlet, Meli – felelte. Ők látásból ismerték egymást, évfolyamtársak voltak, de eddig sosem mertek szóba elegyedni. Különben is: Sanyi a lányokat szerette, Melinda pedig a fiúkat, annak rendje szerint... – Kérem, hogy mindenki mondjon pár szót magáról, hogy hívják, kicsoda, micsoda és miért van itt...
Több öntudatos másnemű magától jelentkezett és vallani kezdett, köztük Melinda is. Majd sorrakerültek a visszahúzódóbbak is. Többen nehezen tudták magukat meghatározni:
- Én... lánynak tartom magam, de amúgy kicsit fiúnak is – szólt Vera, a Meli balján ülő lány. – Például mert a lányokat szeretem... Meg... meg szeretem a kocsikat, meg a focit, meg ilyenek...
- Én is szeretem a kocsikat, meg a focit, pedig én lány vagyok – szólt közbe Meli, aki eredetileg István volt.
Többen nevettek, tréfás megjegyzéseket tettek.
- Csöndet – kiáltotta Sanyi, aki eredetileg Rita volt. – Most szegény Vera azt hiszi, rajta nevettek! Itt mindenkit elfogadunk, senkinek nem ítélkezünk az identitása felett, oké? Megegyeztünk?
- Jó, oké, igen – mormogta mindenki.
Egy baseball-sapkás, halk szavú fiú került sorra utolsó előttinek a bemutatkozásban.
- Én Robi vagyok... és... és... én... szóval, én meleg vagyok...
Csend.
- És? – kérdezte Sanyi.
- És... és azért vagyok itt.
A csend kínosan folytatódott. Majd Melinda megszólalt, tréfás hangon:
- Maradi...
Mire kitört a nevetés. Robi kényszeredetten vigyorgott.
- Szexista – vetette közbe a hátul gubbasztó lány, aki eddig meg sem szólalt. Ő azonban nem tréfás hangon szólt, hanem szinte ellenségesen.
A derűs hangulat hamar újra megfagyott.
- És te? – kérdezte Sanyi, aki eredetileg Rita volt. – Eddig csak hallgattál ott hátul...
- Mert nem értem, mit akartok elérni. Tüntetések, más- és félneműek, meg a jogaik? Ezzel mind csak a nemi sztereotípiákat gazdagítjátok. Én nem „másfélnemű” vagyok, hanem két egész igenű! A lányokra is, és a fiúkra is igent mondok, de nevezhetsz ennek is, annak is, nem vagyok egyik se.
- Szóval univerzális vagy? – kérdezte Robi.
- Ne ragassz rám egy újabb címkét – mordult a nem-lány. – Az egész megkülönböztetésnek semmi értelme. Ha valamiért küzdeni akarunk, az a nemi megkülönböztetések és sztereotípiák eltörlése legyen! Ahelyett, hogy magunkat is definiáljuk egynek...
Elgondolkodott csend állt be. Sanyi már épp ellenvetést fogalmazott volna meg, de a kupaktanácsot zajok zavarták meg kintről: lábdobogás, vihorászás. Majd feltépték a Femnekekk WC ajtaját, és két idétlen, pattanásos fiú egy-egy vízzel töltött óvszert dobott a komoly gyűlés tagjai felé. S elfutottak.
A támadás sikertelen volt. Az egyik tartását vesztett gumit Sanyi felemelte a földről, tüntetőleg feltartotta. Csöpögött róla a víz.
- Végső célnak jó lesz, amit mondtál – felelt halkan. – De amíg ezzel kell szembesülnünk nap, mint nap, addig meg kell őriznünk az öntudatunkat...
Szerdára létrejött a kompromisszum. Nemek helyett igent mindenre – ez lett az egyik tábla felirata, mert Sanyi, aki eredetileg Rita volt, egyetértett, hogy ez nagyon pozitív üzenet. Le a szexizmussal! A szemembe nézz, ne a lábam közé, így egy másik, kissé merészebb tábla. Elismerést a másneműeknek! Majd a nemzetköziség jegyében: Don’t ask, don’t tell, és Buddha had Two Mommies, mivel a tüntetést Cru$Heren is megosztották, élőben.
A többség reakciója csak unott bámulás volt a tantermek ablakaiból. Néhány jópofának szánt, trágár bekiabálás hallatszott csak. Végül közéjük repült néhány vízzel töltött óvszer... Az egyiket Melindának kellett elkapnia, különben pont fejbe találja Sanyit.
- Anyátokat! – kiabálta az ablakból röhögve elhátráló támadók felé Sanyi.
- Az egyik szülőtöket! – javította ki a „kétigenes” nem-lány.
- Mindkettőt... – morogta Robi, akit végül nem közösítettek ki. – Mocskos heterók...
- Naaa! Ne mondj ilyet, én is heteró vagyok... – pirított rá Sanyi, majd mikor találkozott a tekintete Meliével, aki még mindig a neki szánt óvszerbombát szorongatta, lesütötte a szemét.
Csütörtökre megszületett az ellenreakció terve: megdobálják az iskola tetejéről vízzel telt óvszerekkel a szexistákat.
A fő hangadó a kétigenes nem-lány volt. Sanyi kezdettől ellenezte az ötletet, főleg, miután kiderült, kik a szexisták: a heteró fiú-lány párok.
- Egy nemi sztereotípiát erőszakolnak – gurgulázta a nem-lány. – Egy értelmetlen programot! Agyatlan zombik!
Sanyi végül kereken kivonult a Femnekekk WC-jéből. S vele többen is, főleg a halk szavúak közül. Távozott Melinda is. A harcos lelkek maradtak, és az elnök távollétében megszavazták az akciót.
Péntektől folyamatos volt az óvszereső a gimnáziumban. A tanárok hiába hajkurászták a Femnekekk aktivistáit, nem tudtak egyet sem fülön csípni. Honnan dobálóznak? A felső emeleteken nincsenek sehol! A tetőre pedig nem juthatnak ki, a padláshoz csak a gondnoknak van kulcsa. Nomeg Dr. Futó igazgató úrnak, aki már csak igazgató személynek hívatta magát...
Sanyi és Melinda pedig nem sokáig kerülgették egymást. Azaz Meli, akit eredetileg Istvánnak hívtak, összeszedte bátorságát, s kereken megvallotta Sanyinak:
- Azt hiszem, én beléd zúgtam...
- Dehát... – mosolygott nagyon zavartan Sanyi, aki eredetileg Rita volt – én a lányokat szeretem...
- Dehát én az vagyok...
Hétfőn már kéz a kézben távoztak az iskolából.
Az óvszerek záporoztak.
- Mocskos szexisták! Mocskos szexisták!
Nem törődtek vele. Ha a Femnekekk sem tudják őket elfogadni, mit várhatnának a heteróktól? Tudták, hogy még sok támadásban és megaláztatásban lesz részük. Tudták, hogy a most ellenük fenekedő Femnekekknek még sokat kell harcolnia, míg az egyenlő megítélést kivívják, mindannyiuk számára. Talán ők már nem is látják azt a világot... Talán majd a gyerekeik... Persze Sanyi biológiailag nem tud gyermeket nemzeni, Meli pedig nem tudja kihordani és megszülni – de talán majd örökbefogadhatnak.
Mire itt lesz az ideje, talán kiharcolja a Femnekekk.