HTML

A blogger neve: ...

Friss topikok

  • vpetibp: Nekem erre a dr. Hamer könyve (Orvostufomány a feje tetején)jut szembe, amikor is azt a kísérletet... (2018.11.27. 20:53) Újra az egészséges étkezésről - olvasói levél
  • vpetibp: A genderek már a spájzban vannak :) (2018.11.27. 19:58) Kupaktanács
  • vpetibp: Azért az emberiség kollektív tudatalattijában minden megvan szerencsére! Aki túléli, az majd hozzá... (2018.11.27. 11:26) Napkitörés
  • vpetibp: Zseniális! Igazi kockaháború!!! Éljen a Lost Vikings :) (2018.11.27. 11:22) Hekk-háború
  • spike_spiegel: A tükör nélküli gépekről mit gondolsz? Mondhatni még viszonylag gyerekcipőben járnak, de valószínű... (2018.08.01. 09:04) Munka fotólaborban, az ezredfordulón

Címkék

13 (1) 2010 (1) advent (1) Ákos (1) borg (1) cameron (1) Chase (1) Csillagok Háborúja (1) Cuddy (1) disney (1) download (1) Dűne (1) dvd (1) dvdrip (1) film (1) filmezés (1) filmrendezés (1) Flynn (1) Foreman (1) forgatás (1) Frank Herbert (1) George Lucas (1) hangszerkesztés (1) Harry Potter (1) házi (1) House (1) Imája (1) J. K. Rowling (1) karácsony (1) katona (1) készítés (1) Kétfarkú (1) kórház (1) kutya (1) Luca (1) master (1) movie (1) part (1) rajzfilm (1) Rapunzel (1) Rasa (1) star (1) Star Wars (1) Tangled (1) Taub (1) tomcat (1) Törley (1) torrent (1) Trek (1) utómunka (1) választás (1) viccpárt (1) videó (1) videószerkesztés (1) Walt (1) Wilson (1) yang (1) yin (1) Címkefelhő

A hamis pénzről

2013.11.08. 18:55 dangbird

Ahogy ígértem, a hamis pénzzel kapcsolatos bejegyzés következik. Az ide vonatkozó BTK paragrafus száma 389§.

Először is nézzük a jogi hátteret!

Bűncselekmény-e egy húszezrest otthon játékból lefénymásolni? - Nem, a törvény az "elkövető" szándékát is vizsgálja, azt mondja, "Aki pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít" - tehát ha nem áll szándékunkban a másolatot forgalomba hozni, akkor nem követünk el semmit, az így készült pénzt nem is hamis pénznek, hanem pénzutánzatnak nevezik. A Nemzeti Bankról Szóló 1991. évi CX. tv az ilyen pénzutánzatokra bejelentési kötelezettséget ír elő, ennek elmulasztása szabálysértés.

Bűncselekmény-e hamis pénzt birtokolni? - Nem, a BTK nem rendelkezik a hamis pénz birtokásáról, tárolásáról. A fent említett 1991. CX. tv. erre is bejelentési kötelezettséget ír elő, tehát megint szabálysértésről van szó.

Bűncselekmény-e tévedésből valódiként elfogadott hamis pénzt "elsütni", továbbadni? - Akkor nem, ha nem tudjuk róla, hogy hamis. A BTK 20. § szerint "Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott." Ha tudjuk, hogy hamis, akkor büntethető, de ezt "jogszerűen szerzett hamis pénz forgalombahozatalának vétsége" néven nevezik, és sokkal enyhébb bűncselekmény, mint a pénzhamisítás. A régi BTK külön paragrafust tartalmazott erre, ami egy évig terjedő szabadságvesztésben, közérdekű munkában vagy pénzbüntetésben határozta meg az ilyen cselekmény jogkövetkezményeit. Az új BTK sokkal ködösebb, azt mondja: "Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki valódiként jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított, kisebb vagy azt el nem érő értékű pénzt forgalomba hoz." Ez jelenthet egy ejnye-bejnyét, a különbség csak az, hogy az egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekmény elévülési ideje egy év, míg a 2-8 évig terjedőé 8 év (az adható maximum, minden esetben). Ha a hamis pénzről megszerzésekor tudtuk, hogy hamis, és eleve forgalombahozatal céljából szereztük meg, akkor ugyanolyan mértékben vagyunk büntethetőek, mint maga a hamisítvány előállítója.

Legfelsőbb bírósági határozat sok éve kimondta, hogy a hamisítvány minősége nem mérvadó, tehát egy fekete-fehér fénymásolat vagy egy gazdálkodj okosan-játékpénz is ugyanolyan hamis pénznek számít forgalomba hozatal kísérlete esetén, mint a legmeggyőzőbb hamisítvány.

Magyarországon viszonylag ritkán botlunk hamis pénzbe, de gondolom, más országokban is - a bankjegyeket megtervező szakemberek nyilván gondoskodnak arról, hogy csak jelentős beruházással legyen lehetséges előállítani az eredetiséget igazoló jeleket. Ahogy a lakosság kezébe egyre fejlettebb technikai eszközök kerülnek (számítógép, scanner, lézernyomtató), úgy alkalmaznak egyre fejlettebb másolás, hamisítás elleni védelmet is. Emlékezzük, húsz évvel ezelőtt a bartókos ezresben még vízjel sem volt, a fénymásolás elleni védelem egyes kiadványokban pedig egy színes háttérminta volt...

A legalapvetőbb védelem a lézernyomtatós hamisítás ellen, hogy a nyomdában a nagy tételbeni sokszorosítás alapvetően teljesen más elven történik, mint a házi nyomtatás. A lézernyomtatók az összes létező színt CMYK rendszerben keverik ki, vagyis úgy, hogy az adott pixelre jutó papírfelület meghatározott százalékát festik be (ditherelés) enciánkék, bíbor, sárga és fekete festékkel (az utóbbi az előző három keverésével létrehozható, a fekete festék - K - csak gazdaságossági okból került bevezetésre). A nyomdában ezzel szemben ún. pantone-színeket is használnak, vagyis "direkt színeket" (elefántcsont, türkizkék, mimóza, smaragdzöld, jégkék, fegyverszürke, stb.) A bankjegyeket szándékosan olyan színekkel nyomtatják, amelyeket a CMYK nehezen tud utánozni, a ditherelés miatt a nyomat a spirográf-minta (köznyelvben Guilloché-minta, a finom, tekergő hálózat) egyes pontjain szemcsésnek fog látszani. (Hogy hol, az a nyomat felbontásától - DPI - függ, de valahol mindenképp.) Tehát ha a bankjegy szemcsésnek vagy nem megfelelő színűnek látszik, kapásból gyanakodni kell, hogy hamis, és ha az azt átadó személy sietve megjegyzi, hogy "biztos kimosták", már szinte biztos is, hogy nem kimosták, hanem hamis, amit az illető nagyon jól tud.

A forint bankjegyek bal felső sarkában (írás oldalról nézve, továbbiakban is) egy olyan spirográf látszik (rozetta), amelynek közepén az MNB betűket olvashatjuk ki. Ennek jelentősége a 600 (1200, stb.) DPI-s lézernyomtatók és még nagyobb felbontású scannerek korában elég kicsi, pontosan reprodukálható.

Szintén pontosan reprodukálható a jobb felső sarokban látható "átnézőjel" (más terminológia szerint "illeszkedőjel"), az a kis négyzet, benne furcsa macskakörmökkel, amelyen, hogyha átnézünk (innen az elnevezés) egy H betűt láthatunk, feltéve, hogy a fej- és írás oldalak tökéletesen fedik egymást.

Az értékjelzés környékén látható egy függőleges, sötét csík átnézéskor, ebben nagyon pici betűkkel a MAGYAR NEMZETI BANK felirat ismétlődik. Ez házilag nem állítható elő, ami persze nem jelenti, hogy az ezt tartalmazó bankjegy nincs meghamisítva (lásd később).

A legszembetűnőbb másolás elleni védelem a hologramhatású csík, amely attól függően, hogy hogyan tartjuk, az MNB betűket vagy a magyar állam címerét formázza. A csík mellett szintén hologramhatással csillog az értékjelzés!

Az árnyalatos vízjel a bankjegy jobb szélén a bankjegyen található történelmi személyiség képét formázza, tükrözve. Tényleg, megfigyeltétek, hogy a régi bankjegyeken még voltak művészek is (Petőfi, Ady, Bartók), az újakon viszont már nincsenek? Hm...

UV fény alatt a vízjel "mögött" megjelenik egy ábra, amely címlet-specifikus. Ennél is fontosabb, hogy UV alatt a bankjegy sorszáma narancs színben fluoreszkál! Apró fémszálak is vannak a papírba "szőve", ezek szintén világítanak UV alatt.

Ezeken kívül a bankjegyeken vannak titkos jelzések is, például a gépi azonosító jelek, amelyek az automaták számára jelzik a bankjegy valódiságát.

 A Magyarországon forgalomba kerülő bankjegyhamisítványok minősége erősen változó, a gagyi fénymásolattól a meggyőző pénzutánzatig, amely a felületes szemlélőt UV alatt is becsapja. Ez utóbbi úgy készül, hogy egy 2000 Ft-os bankjegyből vegyi úton kimossák a festéket, így üres pénzpapírhoz jutnak, amelyen ott van a hologramhatású csík, közepe táján a MAGYAR NEMZETI BANK feliratú csík, benne vannak a kis UV-zó fémszálak, tapintásra is pénznek tűnik, stb. (Nyomtatópapír tapintását is lehet a pénzéhez közelíteni, hogy hogyan, azt inkább nem írom meg, nem akarok tippeket adni senkinek. De előfordulhat, hogy egyszerű fénymásolat is valamennyire papírszerű tapintású.) Erre az üres papírra rányomtatják a 20 000 Ft-os képét. A vízjelet eltüntetni nem tudják, ezért egy csellel kiegészítik Bethlen képét, hogy Deáké nagyrészt átfedje (lásd a képen). A 2000 ft-os értékjelzést nyomtatás előtt lekaparják a hologramhatású sáv mellől, és helyére fehérrel nyomtatnak 20 000 ft-os értékjelzést. Az ilyen "profi" hamisítványt tehát úgy ismerhetjük fel egyetlen pillantással, hogy az értékjelzés nem csillog hologramhatással, vagy nem a megfelelő címlet van odaírva! Én minden alkalommal, mikor nagyobb címletet kapok, ezt nézem meg. UV-jelzésén az ilyen hamis húszezresnek nem az esernyős alakok lesznek, hanem a kardot tartó kéz, tehát benne marad a kétezresé - a sorozatszám pedig nem fluoreszkál.

(A bejegyzés szerzője nem jogász, a bejegyzésben található jogi ismeretek a szerző legjobb tudása szerint helytállóak, de nem tekintendőek jogi tanácsadásnak.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://marioatreides.blog.hu/api/trackback/id/tr606226179

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.