HTML

A blogger neve: "ádáz próféta"

Friss topikok

  • Erich: Somlósi Lajos anyagai szerintem a legjobban csak az vele a probléma,hogy nagyon kevés ember jut el... (2018.12.23. 18:55) Újra az egészséges étkezésről - olvasói levél
  • vpetibp: A genderek már a spájzban vannak :) (2018.11.27. 19:58) Kupaktanács
  • vpetibp: Azért az emberiség kollektív tudatalattijában minden megvan szerencsére! Aki túléli, az majd hozzá... (2018.11.27. 11:26) Napkitörés
  • vpetibp: Zseniális! Igazi kockaháború!!! Éljen a Lost Vikings :) (2018.11.27. 11:22) Hekk-háború
  • spike_spiegel: A tükör nélküli gépekről mit gondolsz? Mondhatni még viszonylag gyerekcipőben járnak, de valószínű... (2018.08.01. 09:04) Munka fotólaborban, az ezredfordulón

Címkék

13 (1) 2010 (1) advent (1) Ákos (1) borg (1) cameron (1) Chase (1) Csillagok Háborúja (1) Cuddy (1) disney (1) download (1) Dűne (1) dvd (1) dvdrip (1) film (1) filmezés (1) filmrendezés (1) Flynn (1) Foreman (1) forgatás (1) Frank Herbert (1) George Lucas (1) hangszerkesztés (1) Harry Potter (1) házi (1) House (1) Imája (1) J. K. Rowling (1) karácsony (1) katona (1) készítés (1) Kétfarkú (1) kórház (1) kutya (1) Luca (1) master (1) movie (1) part (1) rajzfilm (1) Rapunzel (1) Rasa (1) star (1) Star Wars (1) Tangled (1) Taub (1) tomcat (1) Törley (1) torrent (1) Trek (1) utómunka (1) választás (1) viccpárt (1) videó (1) videószerkesztés (1) Walt (1) Wilson (1) yang (1) yin (1) Címkefelhő

Moon

2010.05.22. 14:38 dangbird

Tegnap megnéztem a Moon (Hold) című filmet.

Abba a kategóriába tartozik, amelyről csak kétszeri megnézés után lehet megpróbálni érdemi kritikát írni. Így kritika helyett csak az első benyomásaimat közölném.

A rendező, Duncan Jones, aki mellesleg az IMDB szerint David Bowie fia (talán lesz itt olyan, aki lázba jön ettől az információtól), klasszikus sci-fit akart létrehozni ezzel a filmmel, visszanyúlva a 2001: Űrodüsszeia korszakának "sci-fi avantgarde" világához, újrateremtve azt a hangulatot, amely a mi gyerekkorunkban a Galaktika és a Robur hasábjairól áradt. A fantasztikum és a tudomány rajongóinak készült történeten gondolkodni kell. Töprengeni, próbálni kitalálni, hova vezet bennünket a történet fonala, hasonlóan egy krimihez. Aki olyan sci-fit szeretne, ami inkább gondolkodás nélküli, meditatív állapotban tartja a székhez szögezve két és fél óráig az embert, annak az Avatar való, a Moont pedig kerülje el.

A "sci-fi klasszikus" irányába való tudatos törekvést mutatja a film jelenkori anakronizmusa. Minden történetnek, amely a jövőben játszódik, elkerülhetetlenül sorsa, hogy egy idő után túlhaladottá váljon, időzavarba kerüljön - gondoljunk csak az első Alien filmre, ahol Ripley egy monokróm terminálon keresztül beszélget egy mesterséges elmével, vagy a Neuromancer világában nem létező mobiltelefonokra (és létező Szovjetunióra), de elég csak az első terminátor 320x200 felbontású látására, 6510-kompatibilis processzorkódjaira gondolni. Ebben a filmben viszont az ilyen időzavarok már szándékosak s néha egyszersmind tisztelgések a sci-fi korábbi nagyjai előtt: a hatkerekű holdautó, a soklábú űrhajó, mely a film végén leszáll, a film felénél a film látványvilágából élesen kiugró "Mátrix-fotel", a "Soylent Green" címére való nyílt utalás, a Solaris-jellegű hallucinációk, melyek a történet szempontjából gyakorlatilag funkció nélküliek (illetve a közönség megzavarására, félrevezetésére azért jók). További rejtett, szándékos anakronizmusok pl. GERTY primitív "emoticonjai", Commodore Basic utasítások megjelenése, a videólejátszáshoz használatos képernyőkön kívül az összes megjelenítő felület monokróm, de (a CGI-nek köszönhetően) OLED-jellegűen tiszta, az űrruhák kinézete gyarkolatilag megegyezik az Apollo 17 űrruháival, stb.

Nos, a történet előtt egy aprócska tényt meg kell említeni: független filmről van szó, amely mindössze 5 millió dolláros költségvetésből készült. Ezzel kapcsolatban pár dolgot meg kell jegyezni:

- Egyrészt ez nem annyira kevés pénz! A Mátrix is alig több, mint 10 millió dollárból készült, persze a hivatalos összeg ennél jóval nagyobb volt. Hollywood a világ legnagyobb adócsaló és pénzmosó központja, ennek pedig része (amint a magyar KKV-k kényszerből kialakult adózási szokásrendjét ismerőknek ezt nem is kell részletezni) az irreális elköltségesítés, melynek egy részét pont Magyarországon keresztül csinálja jópár tengerentúli filmgyár, de jogi okokból ennél részletesebben nem mennék bele a kérdésbe. Reálisan számolva pl. az Avatar kihozható 70-80 millió dollárból, a számítógépes grafika nem kerül már csillagászati összegekbe, mint ahogy a Moon ezt bizonyítja is, hiszen jócskán van benne CGI, DC, motion control, stb. De minthogy független produkció, a gyártási költsége nincs eltúlozva. (Azt már nem is említve, hogy a pénzügyi trükkökön túl a mindent pénzben mérő amerikai társadalomban presztízskérdés is, hogy egy film mennyibe került, a marketing része kihangsúlyozni az újabb rekordokat döntögető költségvetést, ahogy presztízskérdés egy filmsztárnak is, hogy mennyi a gázsija - aminek aztán jelentős része "jótékonysági" alapítványokon keresztül jut vissza a producerek zsebébe, adómentesen.)

- A film írósztrák idején készült, rengeteg olyan szakember rostokolt munka nélkül, akiket addig egy produkció keretein belül foglalkoztattak folyamatosan. Így messze áron alul tudtak filmes szakembereket toborozni.

- Az alacsony költségvetés valamennyire meglátszik a filmen, a szokásosnál jóval kisebb stábbal tudtak dolgozni a kevés szereplő és a színdarabhoz hasonló, nagyrészt egy helyszínen játszódó cselekmény miatt, valamint a világítás is tévé-szerű, nem beállásonként komponált, hanem többé-kevésbé permanens "high key-high fill", ami kissé a Star Trek belső helyszíneinek hangulatát kölcsönzi a holdbéli bázisnak. (Bár amíg a Star Trek cinematográfusai és produkciós tervezői alacsony reflexiójú, magas diffúziójú válaszfalakkal küszöbölik ki nagyon ügyesen a kóbor fény nagyrészét, a Moon a letisztult fehér, kórházszerű látványvilágot részesíti előnyben.)

A történet alapállása nagy vonalakban: a Holdon Hélium-izotópot bányásznak, hogy a Földön működő fúziós reaktorok (bruhaha) energiaellátását biztosítsák. A bányászatot automatikus "kombájnok" végzik, így mindösszesen egy egy fős legénységre van szükség, aki a gépeket felügyeli. Ő Sam Bell, hároméves szerződéssel, egyetlen "társa" GERTY, a robot, aki Kevin Spacey hangján beszél. A három év lejártának közeledtével Sam már-már az őrülettel küzd, mivel a Földdel közvetlen kapcsolatot biztosító műhold meghibásodott, a Társaság pedig valahogy nem siet megjavítani... Sam egy napon holdautójával kiutazik izolációjából, és egy balesetet szenvedett másik holdautóban (ennél többet nem árulhatunk el) megtalálja saját magát... Onnantól pedig a két Sam Bell együtt próbálja kideríteni, mi folyik itt: tényleg megőrült, vagy időutazással jutott vissza saját korábbi balesetének színhelyére, esetleg valami másról van szó?

Persze ez így zavaros, s az is marad a film kb. feléig, majd amikor kiderül a valós helyzet, még mindig elég fordulattal tud szolgálni a történet ahhoz, hogy a film második felét kitöltsék.

Összességében az alábbi pozitív és negatív benyomásaim támadtak a film nézése közben.

Pozitív:

- A film a sci-fi régi, "nemes" hagyományait próbálja felébreszteni a CGI korában a bőség zavarában fuldokló filmes világban.

- Ennek megfelelően a külső jelenetek egy része, pl. a holdjárművek modellekkel vannak megoldva, nem CGI-vel, ami üdítő régi-újdonság abban a világban, ahol már gyakorlatilag minden speciális effektus teljesen irrealisztikus műanyag-rajz, csak egyszerűen hozzászoktunk. Tessék letölteni pl. az Aliens HD-s verzióját és keresni benne egy szörnyet. Az nem grafika, az nem "trükk", az tényleg OTT VAN a kamera előtt, s ettől bizony sajnos már teljesen elszoktunk.

- A történet nem csak ébrentartja a figyelmet, de jó sci-fihez méltóan színpadi dráma jellege is van. Ez régen természetes velejárója volt a sci-finek - aztán jöttek a Star Trekek, Star Warsok, és a sci-fi a dráma világából észrevétlenül átcsúszott a tündérmesék világába. (A Star Trek védelmében jegyezzük meg, pont a DS9-sorozat volt az utolsó olyan - általam látott - sci-fi, ami emberi drámákat mutatott be, a futurisztikus környezet általában csak körítés, máskor viszont nagy erejű dramaturgiai eszköz volt.)

- A vontatottság ellenére szinte egyetlen előre kiszámítható pont sincs a történetben. Ez főleg írói szemmel nagy szó; aki a történetvezetés mikéntjével tisztában van, általában már egy film felénél a lehetséges végződések között számontartja azt is, amit ténylegesen látni fog. A nagysikerű, "izgalmas" Da Vinci-kódnál pl. rendszeresen 30-50 oldallal a történet előtt jártam, s a történet fordulatos volta miatt gyakran jegyeztem meg magamban: "aha, szóval itt kéne meglepődni". (Bár a mogyoró-allergiát nem találtam ki.) A Moon esetében ez a veszély nem fenyeget, nem használnak triviális megoldásokat.

- Alacsony költségvetése ellenére Super 35-ös nyersanyagra készült. Furcsa, hogy egy ilyen "olcsó" és ennyire sok számítógépes grafikát használó filmnél nem engedtek a tisztán digitális technika kísértésének, s ettől mindenesetre komolyabb kinézete van a filmnek, kevésbé kelt amatőr benyomást.

Negatív:

- A történet kissé túl vontatott. A Moon annak tipikus példája, mikor valakinek van egy jó ötlete, ám ez az ötlet teljesen kibontva is csak kb. egy órányi cselekményt ad ki, egyszerűen nincs benne több. Ilyenkor az ipar és kereskedelem vastörvényei szerint egyszerűen másfél órára kell kinyújtani a történetet, a céltalan késleltetéseket megpróbálva a feszültséteremtés eszközeként bevetni, több-kevesebb (általában kevesebb) sikerrel. Természetesen az idegesítő akadozás elsősorban a film elején jelentkezik, mivel ilyenkor a történet még élvezi a néző megelőlegezett bizalmát, türelmét, majd ahogy a türelem fogy, s az igény növekszik, hogy végre történjen is valami, úgy kezd egyre normálisabb sebességet felvenni a cselekmény, míg az utolsó 15-20 percben már nyoma sincs vontatottságnak.

- GERTY olyan mértékben hasonlít HAL-ra, hogy egyszerűen nyilvánvaló volt kezdettől fogva: a történetben nem HAL-hoz hasonló szerepet fog betölteni, hanem attól eltérő, esetleg éppen azzal ellentétes lesz viselkedése. A nagy emberi kérdések összjátéka közben az ő gépi logikája és korlátolt együgyűsége az egyetlen kiszámítható pont a történetben; amivel nem is lenne probléma, ha ezt a nézőnek úgy a film fele után magától kéne kikövetkeztetnie, és nem adódna kapásból a robot külsejéből és hanghordozásából - hiszen nyilván nem egy Űrodüsszeia 2-t akartak csinálni a készítők.

- Jópár apróbb logikai probléma, kérdés nincs megválaszolva, egynéhány miért nyitva marad, így a film végén van egy kicsi befejezetlenség-érzés annak ellenére, hogy maga a történet kerekké válik.

- Sam Bell néhány helyen annyira motyog, hogy szinte érthetetlen, mit mond. "Erőtlenül motyogni" lehet egy színpadon úgy is, hogy a hátsó sorban tökéletesen lehessen érteni minden szót, egy 40 cm-re levő mikrofon esetében ennek nem kéne problémát jelentenie. A film végén a zenével párhuzamosan, tévé-hang-szerűre torzított híradások szintén nehezen érthetőek, ami főleg azért probléma, mert a történet megoldása nincs szájbarágva, ebből a pár mondatból kell kitalálni.

- Ha már "hardcore" tudományos fantasztikum, kifejezetten zavaró volt, hogy földi, 1G-s nehézkedés hatott a Hold felszínén, a bázison belül és odakint is. Így volt ez a 2001: Űrodüsszeiában is, azonban azóta eltelt negyven év. Nyilván ötször annyi idő alatt, tízszer annyi pénzből készült volna el a film, ha ezt a problémát megpróbálják kiküszöbölni - de legalább a bázison kívüli jeleneteknél lehetett volna egy kis alacsony gravitációs illúziót kelteni, a bázison pedig mesterséges gravitációval magyarázni a normál, földi nehézségi erőt.

- Csak apróságként, a Moon cím túl semmitmondó, marketing-szempontból nem a legszerencsésebb. (Én a Moon Crew címet adtam volna neki.)

Összességében 8.5/10. Sajnos a magyar mozik nem játsszák, tehát akinek van egy legalább 1280*720 felbontású képernyője és hozzá egy legalább 2.2-2.4 GHz-es processzora, lehetőleg a HD-s verziót szerezze be...

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://marioatreides.blog.hu/api/trackback/id/tr686226269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lololok 2010.05.22. 20:03:15

Nekem az tűnt fel, hogy Gerty AI-ja nem tartalmazza azt az esetet, hogy egyszerre több SB is ébren lehet. Azt a részt nem értem, amikor az első SB nézegeti a monitorokon a videólogokat és saját magát (?) látja, amint arról beszél, hogy hullik a haja meg ilyesmi. Vagy az egy előző SB? Azt észrevettem, hogy a logokhoz való jelszó megváltozik, miután a második SB felébred. Aztán Gerty segít neki beírni. Lehet, hogy Saméknek van valamilyen kollektív emlékezete (azon kívül, ami mindegyikben benne van)? "Sam Bell néhány helyen annyira motyog, hogy szinte érthetetlen, mit mond" Szerintem a beszéddel nincs semmi gond. A film végén viszont tényleg nagyon kell fülelni, hogy mit mond a híradó. "lehetett volna egy kis alacsony gravitációs illúziót kelteni" Van benne! Nézd meg azt, amikor a második SB megtalálja a földbeállt holdjárót. A bázison belül tényleg rendes gravitáció van, de biztos van valamilyen gravitáció-generáló gépük :). "Moon cím túl semmitmondó" Nekem annak idején pont ez a cím keltette fel a figyelmem. "Sajnos a magyar mozik nem játsszák" Miskolcon a Kossuth mozi játszotta. Valszeg kisebb art mozik máshol is. Multiplexek tényleg nem.

cath 2010.05.22. 21:35:48

::láz:: :) Amúgy sajna az anyjára hasonlít... A filmet nem láttam, de trailer hangulatra ilyen Bowie-"space oddity"-s, ami ugye 71-es dal and klipppp :)

M.A. 2010.05.23. 11:01:11

"Nekem az tűnt fel, hogy Gerty AI-ja nem tartalmazza azt az esetet, hogy egyszerre több SB is ébren lehet." - nagyon úgy tűnt, aztán végül mégis fel tudta dolgozni a helyzetet és fel tudta fogni, mi a legjobb megoldás a két SB szempontjából. "ami ugye 71-es dal and klipppp :)" - '69-es...

M.A. 2010.05.23. 11:03:28

Basszus, elfelejtettem írni: az ébresztőóra a legtipikusabb példája a szándékos anakronizmusnak.

Baleus 2010.05.23. 22:04:08

Szoktalak olvasni, de ritkán reagálok az írásaidra. Egy valamit észrevettem és ezt le kell írnom, mert nem vagyok oda az ilyen emberekért. Miért képzeled azt, hogy mindenhez értesz? Elhiszem, hogy érdekelnek a hókuszpókuszok, fénylények stb, sőt még fogékony is vagyok egy részére, de miért kell sarkított, megváltoztathatatlan véleményt írnod mindenről? Az Avatar szerinted kihozható 70-80 millából? Mert te így gondolod? Nagyot tévedsz. Az Avatarnál a költségvetésnek kb a felét a forradalmi technika emésztette fel. Milyen pénzmosásról beszélsz? A film több mint 2 milliárd(!) dollárt fialt eddig és még nem látni a végét. A bekerülési költsége eltörpül a hozam mellett. Mátrix 10 millióból? Mai áron számolva a Hídember került kb 10 millába. Hasonlítsuk már össze a 2 látványvilágát és nézzük már meg, hogy cgi-ben melyik mutatott fel újdonságot! Nem baszogatni akarlak, de sok marhaságot leírsz. Maradj egy behatárolt terepen. Senki sem érthet mindenhez. Egy-egy területen lehet valaki "ász", de ne akarj mindent előadni ilyen stílussal, mert eléggé visszataszító lesz egy idő után. A másik blogodon akartam még reagálni a vízzel kapcsolatos kijelentéseidre, amik szintén baromságok nagyrészt, de nincs kedvem a parttalan vitához.

cath 2010.05.23. 23:23:48

jaja. 69. holdraszállás kapcsán. a 71 az más :), de már kinőttem bowieból mert mindig azt mondják "ez nem jó", és halász jutka megy ~

Diodara 2010.05.24. 00:09:26

Baleus, hello! :) Nem hülyeség, amit ír, mert már máshol is megírták. Az a gárda, akit foglalkoztat egy ilyen projekt elkészítése, valóban nem dollármilliárdokat kap, ugyanis akkor egy ilyen film után mehetnének nyaralni a fenébe életük végéig. Ezeken a filmeken már kevés a valós befektetett érték, pl. nem kell egy egri várat felépíteniük vagy ilyesmi, sokkal inkább a munka van benne, pl a 3d-ben is, magát a spéci kamerákat pillanatok alatt össze tudják tákolni. De aztán ki tudja. Mindenesetre 500 millió dollár, az nagyon-nagyon sok pénz néhány tucat ember fél-1 éves munkájára. :) De majd keresek linket, ahol ez ki van tárgyalva.

M.A. 2010.05.24. 07:02:22

Hidd el, hogy nem fogok veled sokat vitatkozni, főleg nem parttalanul. Kíváncsi vagyok az ellenvéleményekre, bár nem is emlékszem, a 2012 Blogban hol írtam én vízről. Zárjuk rövidre azzal, hogy egy amerikai film költségvetéséről vitatkozni olyan számunkra, mint amikor két csillagász az Androméda-köd össztömegén vitatkozik. Igazából nem tudhatja egyikünk sem. Vagy elmondod, hogy neked honnan vannak beható ismereteid a filmipar működéséről? Mert engem 6 éves korom óta érdekel ez a téma, elég sokat foglalkoztam vele. A Hídember rossz példa, utaltam rá, hogy Magyarországon "mintajelleggel" zajlik az, ami Hollywoodban. A Matrix lényege pont az, hogy újdonságokat mutatott fel CGI terén, tehát nem a létező technikákat járatta csúcsra, hanem néhány új, gyakorlatilag primitív algoritmussal teremtettek szokatlan látványvilágot. A trükkök nagy része házilag megoldható volt már abban az időben is, mikor a film készült. Az, hogy valami milyen drága meg milyen látványos, két külön dolog. Ami az Avatart illeti, a CGI-t James Cameron saját cége, a Digital Domain csinálta - állítólag átlag 1 ember 2 napi munkája egy CGI-képkocka, a film 232.000 képkockából áll, ennek 40%-a CGI, számolj. Ehhez add hozzá a technikai beruházásokat, valamint a nyers felvételeket, amelyek maximum 10 millió dollárból kijönnek, plusz a színészek gázsiját, 100 millió dollár alatt fogsz maradni. (Sigourney Weaver az egyetlen "húzónév", ő ingyen vállalta a szerepet, miután elolvasta a forgatókönyvet.)

lololok 2010.05.24. 15:38:07

"nagyon úgy tűnt, aztán végül mégis fel tudta dolgozni a helyzetet és fel tudta fogni, mi a legjobb megoldás a két SB szempontjából." Nekem az volt a benyomásom, hogy a legvégén sem tudta eldönteni, hogy éppen melyikkel beszél, mert mindkettőnek segített. Amikor külön-külön kérdezték tőle, hogy miért segít egyszer egyiküknek, egyszer másikuknak, azt válaszolta mindig, hogy mert arra programoztak, hogy neked segítsek.

Diodara 2010.05.24. 23:42:46

500 millióba került marketing nélkül, nézz utána. Hollywood egy hatalmas zsidótanya, miből gondolod, hogy pont ott ne nyomnák az üzletet? :)

zip 2010.05.25. 00:05:15

A Mátrixos kameraeffektek házilag is megoldhatóak. Több km-es autópályát persze nem tudsz otthon építeni. http://legomatrix.com/main.shtml

M.A. 2010.05.25. 11:26:47

Baleus: úgy látszik, rajtad kívül mindenki hülye és nem ért hozzá. "Mondjuk az utolsó bejegyzésed kapcsán írtál orbitális baromságokat, de lényegtelen. " - konkrétan emiatt a sor miatt töröltem a hozzászólásodat. A 2012 Blog házirendje a blogomon is érvényes. Ha nem kapásból jobban tudva leugattál volna, akkor mutattam volna saját házi készítésű videót, ahogy golyó elől hajolgatok el ügynök-módra. 45 perc volt megcsinálni felvételekkel együtt. Összehasonlításképpen egy Star Trek holoszobán egy napot dolgoztam. Akkor az valószínűleg 1000 milliárd dollárba került... zip: A 10 millió dollár természetesen a Matrix 1-re vonatkozott, a folytatásokon látszik, hogy sokszorosába kerültek az első résznek.

Gergő92 2013.02.25. 17:28:47

Megnéztem és jó film volt tényleg, kösz. Neten viszont már nem lehet letölteni, vagy online nézni, én ki kölcsönöztem.